Ezt is én rontottam el Azt hittem nekem más is kell De mióta elmentél már nincs aki átölel Nincs az ki csókkal altat el
Nyomasztó, magányos ez a csend Megunt nappalok, átsírt éjjelek Mert az az én hibám hogy nem lehetsz itt velem Hogy nem foghatom a két kezed
KISZÁRADT RÓZSÁT HIÁBA TESZEK VÍZBE, NEM ÉLED FEL KAPSZ TŐLEM EGY MÁSIKAT, DE EZT NEM HAGYOM ELHERVADNI MÉG EGYSZER CSAK KÉRLEK AZT NE MONDD HOGY ENNYI VOLT VÉGEZTEM SAJNÁLOM ROSSZ ÚTRA TÉVEDTEM
Túl szép volt, úgy csábított Elfogadtam elkábított A mérgezett alma torkomon szorított Mikor észhez kaptam, már késő volt
Azóta félig holt vagyok Ég és föld közt bolyongok Rég a csókodat várom azt, ami feloldoz Mi szívembe új reményt hozott
AZ EDDIGI ÉNEM FELADNÁM ÉRTED DE NEM TÚL EGYSZERŰ
ÍGY MÉG NEM SZERETTEM AZ AZ ÉLETEMET KERESTEM AMI A MÉLY VÍZBEN ELMERÜLT ELMERÜLT Megosztás |